Mítoszok és legendák a csótányokról
Lehet, hogy a csótányok túlélnek egy atomtámadást? Az egyetlen dolog amit világossá tett a tudomány és többször is bebizonyított, hogy a csótányok éppoly hihetetlenek, mint amilyen undorítóak sokak számára!
A csótányok az emberiség ellenségei lehetnek? Sokan nem ismerik el, hogy nem félnek vagy nem undorodnak amikór megpillantanak egy csótányt otthonukban. Ezek a rovarok nagyon sok mítosz eredményei, talán az egyik leghíresebb, amely azt bizonygatja, hogy egy nukleáris katasztrófa esetén a csótányok örökölnék a földet. A világon szinte mindenütt élnek, és régóta léteznek. Úgy mint más élőlényekről a csótányokról is azt gondolhatnák, hogy mindent tudnak róluk, de ez nem igaz. A Hirosima és Nagaszaki bombázása után az első riporterek akik a robbanási terület közelébe tudtak jutni, azt állították, hogy a csótányok a nukleáris támadás után életbe maradtak. Az idő múlásával egyes pacifista csoportok érdekes jelszavakat terjesztettek, amelyekben azt állították, hogy sem Amerika, sem az Orosz nem került ki győztesen a háborúból, "csak a csótányok". A John Hopkins Egyetem genetikusa, H. Bentley Glass 1962-ben azt mondta, hogy az ilyen típusú katasztrófa esetén a csótányok és a baktériumok örökölnék az emberek otthonait. A csótányok nagyszámú jelenléte a földön, még mindig sok okot ad az újabb tévhitek és mítoszok születésének.
Igaz, hogy a csótányok jobban bírják a sugárzást, de a mítosz beteljesítéséhez még nem elég:
Az 1994-es jelentés szerint, melyet az ENSZ atomsugárzás hatásaival foglalkozó Tudományos Bizottsága vizsgált, hogy vannak olyan életformák amelyek túlélik az atombomba pusztítását. Az atombomba robbanását követően a becslések szerin a talaj közelében kb. 2 km-res sugarú területen a hőmérséklet meghaladja 980 °C-ot, és mindent felperzsel ami az útjába kerül. A Csernobili katasztrófa sokkal súlyosabb volt , mit az atombomba felrobbanása. A katasztrófában a reaktortól 1 km-re mért sugárdózist 400 radarra becsülték, még évekkel később is. Ez a sugár dózis az emberre már halálos, az ENSZ tudósainak kutatásai kimutatták, hogy a területen vizsgált 12 rovar faj 50%-a túlélte, köztük a csótányok is. Az az nagyobb volt lényegesen a csótány ellenállása a sugárzásra mint az emberé, de korántsem halhatatlan. A rovarok sugárzással szembeni ellenálló képességeinek titka a sejtosztódásban rejlik, még az emberben ez a folyamat folyamatos, ami gyorsítja a szervezetben a sugárzást és megtámadja a sejtek DNS-ét. A csótány esetében ez a folyamat a sejtek osztódása csak hetente egyszer történik meg, így jobban alkalmazkodnak a sugárzáshoz. A Discovery Channel Mythbusters programja 2008-ban bizonyította a csótányról szóló mítoszt, melyben egy csótánykolóniát tettek ki erős szintű sugárzásnak. A kisérlett a következő eredményeket mutatta:
- 1000 radar sugárzás: az emberre halálos, a csótány túlélte.
- 10.000 radar sugárzás: minden tizedik csótány élte túl (atomrobbanás szintű).
- 100.000 radar sugárzás: végzetes, minden csótány elpusztult.
Vannak olyan kutatások, amelyek kimutatták, hogy nem a csótány a legellenállóbb faj egy nukleáris katasztrófával szemben. Az egyik ritka darázs faj, mint a braconid darázs ellenálóbb mint a csótány.
Nem mindegyik csótány kártevő, és undorkeltő:
Bár a csótány az egyik legelterjedtebb rovar a földön, a több mint 4800 fajuk közül csak 1 %-a él az ember környezetében. A Londoni természettudományi múzeum rovarszakértője George Beccaloni az egyik legnagyobb csótánylexikon alapítója. Ebben a lexikonban folyamatosan bővül azon több ezer létező csótányfaj száma, amely az Antarktisz kivételével az összes kontinensen megtalálhatók. Van egy kiemelkedő csótány faj ami a Mount Everest 5000 m-res magasságában él, és innen kapta a nevét Eupolyphaga everestiana. Ennek a csótány fajnak a táplálkozásának és az ürülékének nagy ökológiai jelentősége van, mivel a lebomló maradványokkal táplálkozik és megtisztítja az ökoszisztémát az elhalt hulladéktól.
Az, hogy minden csótány ronda, nem igaz! Általában az otthonunkba felbukkanó csótányokról veszünk példát, számuk és kinézetük puszta bizonyítéka arra késztet bennünket, hogy nem szépek. Vannak ellen példák is , mint Beccaloni adatbázisában található egy csótány faj, amely kiemelkedik a többi közül. Ez a prosoplecta alnemzetség, amely könnyen összetéveszthető egy katicabogárral.
Fényérzékenyek a csótányok:
Ez is csak egy mítosz! A csótányok rejtőzködő életmódú rovarok, a sötétség viszonylagos védelme alatt cirkulálnak szívesebben. De valójában nem félnek a fénytől, a világosságtól, vannak olyan fajok amelyeket vonz a fény. Az élelem felkutatását nappal, világosban is gyakran teszi. Nagyon jó példa, hogy otthonunkban nagyobbrészt nappal vesszük észre a csótányok jelenlétét. Ha éjszaka egy lámpával rájuk világít és szétszaladnak, az nem azt jelenti, hogy félnek a fénytől, hanem az ember iránti ellenszenvből fakad.
A csótányok szeretik a koszt és a koszos ház vonzza őket:
Ez a kijelentés így több szempontból is mítosz! A csótányok viszonylag tiszta rovarok, tisztogatják magukat és társukat is. A házi praktika alkalmazása ezért lehet hatásos (pl.bórsav alkalmazása), mert a csótány tistogatás közben lenyalja a rátapadt irtószert és elpusztul. Nagyobb az eséllyel telepednek le a ritkán takarított otthonokban, viszont a tiszta, rendezett helyeken is előfordulhat, ha talál élelmet. A rost alapú tapétát és a ragasztóját kivált képen kedvelik, így ha nincs különösebb szennyeződés a lakásban, vagy a ház körül akkor is betelepedhet.
A csótányok megharapdálják az embert:
Ez is a mítosz kategóriába tartozik! A csótányok nem agresszív rovarok, inkább az élelem szerzés következtében haraphatják meg az embert. Nem fogyasztják az ember körmét, haját és nem keresik az emberi húst sem, kedvelik a bomló szerves anyagokat, a keményítő tartalmú ételeket. A táplálékforrások hiánya miatt előfordulhat, hogy harapnak, de ez nem gyakori.
